A jelenléti forduló feladatai és tanulságai
A döntő több szempontból is különleges. Egyrészt időkorlát mellett, egy hónap helyett 3 óra alatt kell megoldani a feladatokat a döntőbe jutott versenyzőknek.
Másodszor pedig nem tartunk BÜK-öt, így a versenyzői észrevételeket és a feladatkészítői válaszokat csak ezen a fórumon tudjuk bemutatni.
2025. OBB IV. forduló 1. feladat: szövegbehúzós feladat (Feladatkészítő: Polgár-Papp Ágnes)
legtöbb pont: 14/15 (1 fő)
átlag pont: 11,32
Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az ebben a feladatban egyetlen 14 pontos versenyző végül nem jutott be a legjobb 10 helyezett közé.
1. A csecsemőgondozási díjban részesülő személynek legfeljebb 8 napon belül be kell jelentenie a keresőtevékenység végzését, ha gyermeke születésétől számítva már eltelt 90 nap.
hamis Ebtv. 80.§ 3.; 4.
Versenyzői észrevétel:
Az 1. feladat első megoldása véleményem szerint Igaz, a megoldókulcs azonban Hamis választ tartalmaz. A jogszabályi indoklási helyett szintén nem találom megfelelőnek, mert nem az EB törvény, hanem az EB törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet írja elő a tájékoztatási kötelezettséget.
Idézem: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról:
42/A. § * A csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülő személy köteles nyolc napon belül bejelenteni az ellátást megállapító szervnek, ha csecsemőgondozási díj esetén az Ebtv. 41. §-ában, örökbefogadói díj esetén az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b)–e) és g) pontjában, illetve gyermekgondozási díj esetén az Ebtv. 42/C. §-ában, 42/E. § (4a) bekezdésében, 42/F. § (2) bekezdésében vagy 42/G. § (3) bekezdésében felsorolt körülmények bekövetkeznek.
A NEAK hivatalos oldala is ezt írja: https://www.allamkincstar.gov.hu/csaladok-tamogatasa/gyermekvallalas-tamogatasa/csecsemogondozasi-dij-csed-
„A csecsemőgondozási díjban részesülő személy köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha a fenti körülmény bekövetkezik.”
Feladatkészítő válasza:
Köszönjük szépen az észrevétel, de szeretnénk emlékeztetni arra, hogy 2025. július 01-jével CSED-et érintően több változás is történt.
CSED mellett lehet munkát végezni, de nem mindegy, hogy mikortól. Ha a munkavállaló a gyermek születését követő 90 napon belül munkába áll, akkor ezt 8 napon belül be kell jelenteni (ebben az esetben ugyanis nem lesz jogosult CSED-re) de ha gyermek születésétől számítva eltelt 90 nap és utána áll munkába, akkor 15 napon belül kell bejelenteni, és a CSED 70%-ára lesz jogosult.
A törvényi hivatkozás is erre vonatkozott:
A feladat készítésekor a MÁK iránymutatását – 2025./5. számú Tájékoztató A társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére – is figyelembe vettük.
Összegezve, tehát a megállapítás alapján mivel már a gyermek születését követően eltelt 90 nap, ezért elegendő a 15 napos bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.
2. Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra vonatkozó bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság az adategyeztetési eljárás során – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő kitűzésével felhívja az adózót a bevallási kötelezettség jogszerű teljesítésére. Amennyiben az adózó a határidőn belül sem teljesíti előírt kötelezettségeit az adóhatóság a természetes személy adózót 50.000 Ft mulasztási bírsággal sújtja. Határidőben történő teljesítés esetén a kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
igaz Art. 221.§
Versenyzői észrevétel:
„Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra vonatkozó bevallási kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság az adategyeztetési eljárás során – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő kitűzésével felhívja az adózót a bevallási kötelezettség jogszerű teljesítésére. Amennyiben az adózó a határidőn belül sem teljesíti előírt kötelezettségeit az adóhatóság a természetes személy adózót 50.000 Ft mulasztási bírsággal sújtja. Határidőben történő teljesítés esetén a kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.”
A javítókulcs szerint az Art. 221. § miatt a helyes válasz az igaz.
Szeretném kérdezni, pontosan mi az oka, hogy ezt a helyzetet nem az Art. 225/A. § (1), (2) alapján (100.000 Ft bírság + mindegy, hogy természetes vagy nem természetes személy -> a helyes válasz a hamis lenne) kell megítélni, hanem az Art. 221. § alapján?
Feladatkészítő válasza:
Köszönöm szépen a hozzászólást, a feladat az adategyeztetési eljárás során alkalmazandó teendőkre, a kiszabható bírságra, illetve annak elengedésére vonatkozott.
Adategyeztetési eljárást az Art alapján:
Ezen feladat törvényi vonatkozása az Art. 221.§-a. Ez a törvényi rész teszi lehetővé az adategyeztetési eljárást és ad lehetőséget az adózónak a hibák javítására, a büntetések mérséklésére, elengedésesre. A kiszabható bírság összegénél a törvény megkülönbözteti a természetes személy adózót és a nem természetes személy adózótól.
3. Amennyiben a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, annak időtartamát kizárólag órában lehet meghatározni és nyilvántartani.
hamis Mt. 55.§
4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény vonatkozásában a szülő kizárólag a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, az együtt élő házastárs és a gyám lehet.
hamis Ebtv. 5\B.§ p.
5. Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 15%-os éjszakai pótlék, amennyiben a törvény által meghatározott időben munkát végez.
igaz MT.23.§,01.§-20
6. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a családi járulékkedvezmény érvényesíthető a passzív jogon folyósított gyermekgondozási díjból.
igaz Tbj. 34.§7.
7. Az a munkavállaló édesanya, aki egyedül neveli 2021. november 1-jén született gyermekét, 2025. teljes évben a gyermek otthoni ápolása és kórházi tartózkodása jogcímen összesen 84 naptári napra jogosult.
hamis Eb. tv. 46.§
8. Az önellenőrzési pótlékot naptári napra kell megfizetni. Kezdő napja a késedelem, és az esedékesség előtti igénybevétel napja. A pótlék napi mértéke a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában hatályos jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Az önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.
igaz Art. 212. § (1)-(1a) bek.
Versenyzői észrevétel:
Így hangzott: Az önellenőrzési pótlékot naptári napra kell megfizetni. Kezdő napja a késedelem, és az esedékesség előtti igénybevétel napja. A pótlék napi mértéke a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában hatályos jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Az önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.
A megoldásban is hivatkozott Art. 212. § (1) -(1a) bek. szövege nem véletlenül használja az aláhúzott helyen az „illetve” szót. Ebben a mondatban az „illetve” „vagy” – ot jelent (alternatívát), nem „és” – t. A késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában…” két egymást kizáró helyzetet sorol fel:
• késedelem (később teljesít),
• esedékesség előtti igénybevétel (korábban „veszi igénybe” / számítja fel).
Itt logikailag nem lehet egyszerre mindkettő, ezért az „illetve” választó kötőszóként működik: „…a késedelem vagy az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában…”. Így helytelen az ÉS kötőszó használata.
Ráadásul még ha ezt csak „nyelvészkedésnek” is vesszük, azzal, hogy az utolsó mondat végéről le lett hagyva az, hogy „a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani”, már egyértelműen hamissá teszi a felsorolást, ugyanis eltérő eredményt kapunk, ha a matematika kerekítési szabályai alapján számolunk, és mást, ha „levágjuk”.
Jelenleg 6,5% a jegybanki alapkamat, ennek 365-öd része: 0,017808… Ez simán csak 3 tizedesre kerekítve: 0,018 míg a további tizedesjegyeket levágva: 0,017. Így ez egyértelműen nem mindegy, ezáltal hamissá válik ez a pont. Az alábbi kép a NAV információs füzetéből származik, a versenyen én is erre alapozva jelöltem a hamist, mivel tapasztalataim alapján általában az ilyen jellegű szinte teljesen megegyező, de apró eltérések miatt szokott egy állítás hamis lenni a feladatokban.
Feladatkészítő válasza:
Köszönöm szépen a hozzászólást, az „és” kötőszó használata valóban nem a legideálisabb, de értelemszerűen egyszerre a kettő nem lehetséges. Továbbá a feladat szövegezésének a következő mondatában már egyértelműen le van írva, hogy a kettő közül az egyik használható.
A három tizedesjegyet, hogyan kell meghatározni, (se a matematikai kerekítés szabályaira, se a levágásra) a feladat szövegezése már nem tér ki, így sajnos erre nem tudok pontot adni.
9. Kovács Imre munkavállaló Kerepesen lakik, és heti egy alkalommal otthonról dolgozik, a többi nap viszont bejár a budapesti székhelyű irodába dolgozni. Esetében a teljes havi bérlet elszámolható munkába járás költségtérítés jogcímen.
igaz 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről
10. Kiss Jácint 1980. augusztus 31. óta áll alkalmazásban a NAV-nál, illetve jogelődeinél. 2025. szeptember 1-jén kapott jubileumi jutalom mértéke a szolgálati idejére tekintettel 7 havi távolléti díjnak megfelelő összeg.
igaz NAV tv. 163.§
11. Horváth Emília munkahelyi balesetéből eredő kártérítési igénye 106.600 Ft összegű, mely összegből személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, tehát adómentes juttatás.
igaz Szja tv. 1.számú melléklet 6.7
12. Éjszakai munkavégzés a hat és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
hamis MT. 89.§
Versenyzői észrevétel:
„Éjszakai munkavégzés a hat és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.”
A javítókulcs szerint az Mt. 89. § alapján a válasz a „hamis”.
Korábban többször szerepelt a kérdésekre adott magyarázatokban is, hogy nem a jogszabály pontos szövegére akarnak rákérdezni a kérdések, hanem a jogszabály alapján el kell dönteni a kérdést
(pl. http://www.berugyvitelibajnoksag.hu/2025/07/a-masodik-fordulo-tanulsagai/
„Ennél az állításnál/feladatnál is nem a jogszabály szó szerinti leírását kell alapul venni, hanem az adott szöveg igaz vagy hamis voltát kell eldönteni”).
Szerintem az „igaz” válasz ez esetben nem hibás.
Például: „(Hazánkban) a téli évszak a február és december közötti időszak.” Ez igaz, hiszen december-január-február a jelzett tartományban (=február, január, december) van, és itthon a tél nyilván nem a kánikulai időszakot is felölelő sok hónapos időszak (február, március, …, november, december).
Hasonlóan gondolkodva: az éjszakai munkavégzés 6 és 22 óra közötti, feladatbeli „definíciója” nyilván nem a 6-7-…-21-22 óra közötti, nappali órákat felölelő munkavégzést jelenti, hanem a 6, 5, …, 23, 22 óra közötti időszakban végzett munkát.
Válasz:
Köszönjük szépen az észrevételt, de a feladat szövegezése úgy szólt, hogy 6 (ami értelemszerűen reggel 6 órát jelöl) és este 22 óra között végzett munka. Ez az időszak nem tartozik bele az éjszaki munkavégzésbe. A törvény is kimondja, hogy
89. § Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
Az általam írt feladat és a törvényi meghatározás nem ugyanazt az időtartamot fedi le, így az állítás hamis.
13. A betegszabadság alatt folyósított juttatás egészségbiztosítási ellátás.
hamis Táppénz, betegszabadság – Magyar Államkincstár
14. Az egyszerűsített foglalkoztatás éves korlátját nem egy adott munkáltató és a munkavállaló, hanem kizárólag a munkavállaló vonatkozásában kell vizsgálni.
igaz Az egyszerűsített foglalkoztatás változásai 2025-ben – Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Versenyzői észrevétel:
A válasz Hamis, ugyanis 2025-ben MÉG nagyon fontos a kettős feltétel vizsgálata, nem KIZÁRÓLAG a munkavállaló szempontjából kell vizsgálni a 120 napot, hanem az azonos felek közötti maximum korlát is továbbra is fennáll
2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról:
„2. § E törvény alkalmazásában:
1. * mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, * ”
Valamint ezt az alábbi NAV tájékoztató is kiemeli:
https://nav.gov.hu/ado/egyeb/az-egyszerusitett-foglalkoztatas-valtozasai-2025-ben—gyik 6.
Alkalmi munkavállaló 2025.01.01. – 2025.06.30. között „A” munkáltatónál dolgozott 30 napot, 2025.07.01. – 2025.09.30. között „B” munkáltatónál dolgozott 40 napot, 2025.09.01-jétől ismét az „A” munkáltatónál állna munkába. Hány napot dolgozhat még „A” munkáltatónál alkalmi munkavállalóként?
A munkavállaló 2025.09.01-jétől további 60 napot dolgozhat „A” munkáltatónál alkalmi munkavállalóként, mivel az alkalmi munka azonos felek közötti végzésére vonatkozó 90 napos éves keretéből már 30 napot dolgozott nála.
A megoldásban hivatkozott NAV tájékoztatóban is szerepel a kérdésben feltett mondat szó szerint, DE (2 sorral lejjebb) az is szerepel, hogy az EFO tv 2§ 3. pont alapján az eddigi korlátok továbbra is érvényben vannak. Így a kérdésben feltett megfogalmazás félrevezető, hiszen nem kizárólag a magánszemély oldaláról fennálló 120 napos korlát van életben jelenleg, hanem az egyszerűsített foglalkoztatás egyik fajtájánál az alkalmi munka esetén 2025-ben továbbra is érvényben van a munkáltató és munkavállaló közötti korlátozás (egybefüggő 5 nap, havi 15 nap, éves 90 nap), így a helyes válasz erre a kérdésre a hamis lenne, hiszen éves korlátot nem kizárólag a munkavállaló vonatkozásában kell vizsgálni!
Feladatkészítő válasza:
Köszönjük a hozzászólást, és lehet hogy még pontosabban/egyértelműbben is fogalmazhattam volna, de mivel általánosságban kellett eldönteni, hogy igaz vagy hamis az állítás, tehát nem alkalmi munkára vonatkozóan, így továbbra is fent tartom az állításom, mely szerint ez 2025. július 01-jét követően igaz állításnak számít.
15. A munka törvénykönyvének hatálya kizárólag a munkáltatóra és a munkavállalóra terjed ki.
hamis MT. 2.§
2025. OBB IV. forduló 2. feladat: Igaz/hamis állítások (Feladatkészítő: Polgár-Papp Ágnes)
legtöbb pont: 15/15 (5 fő)
átlag pont: 12,41
A döntő forduló második feladatához nem érkezett résztvevői kérdés
2025. OBB IV. forduló 3. feladat: Többszörös feleletválasztós feladat (Feladatkészítő: Steier György)
legtöbb pont: 20/20 (4 fő)
átlag pont: 13,61
A döntő fordulót követően ehhez a kérdéshez nem érkezett észrevétel.
2025. OBB IV. forduló 4. feladat: számolós feladat (Feladatkészítő: Steier György)
legtöbb pont:19 (1 fő)
átlag pont: 6,54
A döntő fordulóban a negyedik kérdéshez nem érkezett versenyzői észrevétel. Természetes, hogy ez a kérdés a döntőre jellemző időnyomás mellett, a megszokott bérszámfejtő szoftverek támogatása nélkül különösen nagy kihívást jelentett, ahogy az átlag pontszámban is látszik. Ki szeretnénk emelni, hogy az egyetlen 19 pontos megoldást a forduló győztese adta.
Esettanulmány és a kérdések:
Kiss Anna 2020. július 01-je óta napi 4 órás, részmunkaidős munkaviszonyban, irodatakarító munkakörben (FEOR: 9112) dolgozik az irodaházak takarításával foglalkozó FM 2004 Kft-nél.
A munkavállaló részére a nettó bér és egyéb járandóságok kifizetése a tárgyhót követő hónap 10. napján átutalással történik.
Az alábbi kiegészítő információk alapján végezze el a munkavállaló 2025. október havi bérszámfejtését, valamint válaszoljon a kérdésekre.
Kiegészítő információk:
- A munkavállaló munkaszerződése határozatlan idejű, alapbére havi bruttó 178.640.- Ft.
- A munkavállaló munkaideje általános munkarendben, hétfőtől péntekig kerül beosztásra. A beosztás szerinti munkaidő a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával 2025. augusztus 31-ig 19:30-23:30 óráig, 2025. szeptember 01-től kezdődően pedig 20:00-24:00 óráig (éjfélig) tart.
- Az FM 2004 Kft. Kiss Anna munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő ok miatt – a munkavállaló kéthavi távolléti díjának megfelelő összegű végkielégítés megfizetése mellett – felmondással megszüntette. A felmondás közlésének időpontja 2025. szeptember 15. A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik.
- A munkáltató a munkavállalót kívánságának megfelelően, 2025. szeptember 22-től 2025. szeptember 26-ig, valamint 2025. október 6-tól a munkaviszony végéig felmentette a munkavégzés alól.
- Kiss Anna és férje közös háztartásban nevelik egyetlen vér szerinti gyermeküket. A családi kedvezményt teljes egészében Kiss Anna érvényesíti, aki a munkáltatónak 2025. júliusában leadott, szabályosan kitöltött adóelőleg-nyilatkozatában kérte a kedvezmény maximális összegének érvényesítését.
- A munkavállaló gyermeke 2022. január 16-án született. A munkavállaló szülési szabadsága 2021. december 15-től 2022. május 31-ig került kiadásra, amely alatt CSED ellátásban részesült. A munkavállaló gyermeke gondozása céljából 2022. június 01-től 2025. január 16-ig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, amely alatt GYED, majd GYES ellátásban részesült. A munkavállaló gyermeke születését megelőzően veszélyeztetett terhessége okán 2021. augusztus 02-től 2021. december 14-ig keresőképtelen volt, amely időszakra táppénz ellátásban részesült. A munkavállaló 2022-től 2025-ig, minden évben nyilatkozott a gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről.
- 2020-ban a munkavállaló részére járó valamennyi szabadság kiadásra került, a 2021. évre járó, de a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt ki nem adott szabadság 8 munkanap.
- A munkavállaló részére 2025. január 17. és 2025. február 28. között 31 munkanap, míg 2025. július 14. és 2025. július 15. között 2 munkanap szabadság került kiadásra.
- A munkáltató 2025. július 15-én béren kívüli juttatásként 400.000 Ft-ot utalt a munkavállaló SZÉP kártya számlájára. A munkavállaló az FM 2004 Kft-n kívül más kifizetőtől nem részesült SZÉP kártya juttatásban.
- A munkavállaló távolléti díjának megállapításához szükséges adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:
11. A munkavállalót bérpótlék az Mt. általános szabályai szerint illeti meg, felek az Mt. általános szabályaitól eltérő megállapodást nem kötöttek.
12. A munkáltató munkanapban tartja nyilván a munkavállaló szabadságát.
13. A munkáltató a munkavállalókat megillető havi munkabér arányos részének és a távolléti díj alapbér részének elszámolásánál a hétköznapra eső munkaszüneti napot nem veszi figyelembe az osztószám megállapításakor (a munkaszüneti nap nem része az osztószámnak).
14. A munkáltató a munkavállalóra 2025. március 10-én megkapta a munkaerőpiacra lépők kedvezményének igazolását, amely szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete: 2025. január 17. A munkáltató a munkavállaló után érvényesíti a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményt.
15. A munkavállaló a fent felsorolt távolléteken kívül minden munkanapját ledolgozta.
16. A munkavállaló 2000. december 21-én született.
17. A munkavállalót pótlékátalány és teljesítménybér nem illeti meg.
18. A Kft. nem tartozik Kollektív Szerződés hatálya alá.
19. A Kft. nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá.
