OBB 2021 a negyedik forduló tanulságai

/Kategória: ,

Az október 15-ével lezárult negyedik fordulót követően kaptuk – az idei verseny fordulóit alapul véve – a legkevesebb észrevételt.

Feltételezésünk szerint ez két okra vezethető vissza:
(1) Szakértőink egyre magasabb színvonalon konstruálják meg a feladatokat;
(2) A résztvevők OBB-re fordítható energiája és figyelme – közeledve az év végi egyre sűrűsödő feladattömeghez – fogyóban van.
Mi azt feltételezzük, hogy mindkettő igaz feltételezés

Ténylegesen három kérdéskört feszegettek a hozzászólók. Legtöbben a 30 pontot érő első feladatsor 3. feladatához nyújtottak be észrevételt, amely arról szólt, hogy: „Borostyán Bélát egy gödöllői kertészeti kft 2021.03.01. óta foglalkoztatja napi 8 órás munkaviszonyban. Munkaköre gyógynövénytermesztő. Munkaszerződése 2021.11.30-ig szóló határozott időre jött létre. A munkavállaló órabére 1.500,-Ft. A kft-nél a nettó béreket a következő hónap 10. napjáig utalással fizetik ki”.

A megadott kiegészítő információk alapján kellett elkészíteni a munkavállaló számfejtését és válaszolni a kérdésekre, amely szerint:

  • A munkavállaló lakóhelye Záhonyban van, tartózkodási helye, ahonnan naponta munkába jár, Budakalászon található;

A feladatban – többek között – ki kellett számolni, hogy mennyi a munkáltató által biztosított összes utazással kapcsolatos juttatásból az adómentesen kifizethető összeg.

A feladat megoldása során akörül kerekedett ki a vita, hogy a munkába járás kapcsán (ezen belül is a hazautazás során) keletkezett adómentes kifizetésnek van-e, s mekkora (felső) összeghatára?

A feladat kapcsán egyik versenyzőnk – aki elmondása szerint még a NAV-t is felhívta és álláspontját meg is erősítették – úgy kalkulált, hogy „a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályozza a kötelező mértéket, mely szerint napinál nem határoz meg korlátot, viszont hazautazásnál igen, vagyis az azt jelenti, hogy abban az esetben sem fizethető több a kormányrendelet rendelkezése értelmében, ha például a jegyek árának 86%-a több lenne, mint 2021-ben 39.730.-Ft/hó, akkor csak a felső korlátig fizethető munkába járás címen az Szja törvényben meghatározott kormányrendelet szerinti munkába járás”.

A hozzászóló számára teljesen egyértelmű volt, hogy „az Szja törvény, nem csak a kötelezően fizetendő mértéket mentesíti a személyi jövedelemadó (és az által a járulékok megfizetése alól), hanem amennyiben a munkáltató a napi munkába járás esetén a legalább 86% helyett fizeti a bérlet vagy jegyek teljes árát, az lesz a kormányrendelet szerinti munkába járás címen kifizetett összeg.
A hazautazásra viszont a kormányrendelet megszabja a felső határt, ezért csak abban az esetben lesz adómentes a jegyek árát meg nem haladó összeg, ha az maximum 39.730.-Ft, a felett már a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni”.

Úgy vélekedett, hogy „A feladat megoldása teljesen figyelmen kívül hagyta a felső plafont …”!

Több dobogós díjat is magáénak tudható versenyző is azt tette szóvá, hogy a „3. feladatban a hazautazás költségtérítésének teljes összegét adómentesnek veszi a megoldókulcs”. Érvelése során kitér arra, hogy „A megoldókulcsban szereplő hivatkozások között is megtalálható a munkába járásról szóló kormányrendelet hazautazásra vonatkozó rendelkezése, miszerint hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka, legfeljebb 39.730.- Ft/hó (2021-ben)”.

A kifogást megfogalmazó versenyző véleménye szerint „ez a felső határ érvényes akkor is, ha a jegy 86 százalékát téríti meg a munkáltató és akkor is, ha a jegy 100%-át”. Az Szja tv. 25. § (2) bekezdésére hivatkozva hozzá teszi, hogy „… nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól kap a munkavállaló a fenti kormányrendelet alapján, amennyiben az elszámolt összeg nem haladja meg a bérlet vagy jegy árát”.

Megállapítja, hogy „Valóban nem rendelkezik az Szja tv. a felső korlátról, de hivatkozik a munkába járásról szóló kormányrendeletre”. Ennek kapcsán egy kérdést is feltett: „Ha egy vállalat orosz kereskedelmi igazgatója egy hónapban 4x hazautazik Moszkvába és repülőjegy ellenében kéri a hazautazás elszámolását, akkor pl. 4 x 100.000.- Ft elszámolható adómentesen”?

Egy további résztvevő is azon a véleményen volt, hogy „a hazautazás költségtérítése maximalizálva van 39.730 Ft-ban, így a 46.000-39.738= 6.270 Ft adóköteles bevételnek minősül”. Ebből következően az ő számítása szerint „az szja, tbj, szocho és szakho alap: 204.000+16.800+36.000+60.000+6.270+252000+264.000= 839.070 Ft, valamint az adómentes bérlet sorban is 6.270 Ft-tal kevesebb az összegem”.

Szakértőnk – a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján – azon a véleményen volt, hogy a jogszabály az alábbiak szerint pontosan meghatározza a munkába járás (ezen belül a napi munkába járás és a hazautazás) fogalmát, valamint ehhez kapcsolódóan a munkáltató által kötelezően fizetendő költségtérítés módját és mértékét.

39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § a) munkába járás: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították; b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás; c) hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás; d) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik; e) tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik; 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § … (2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. (3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta a) 2010-ben 30 000 forint, b) 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.

Látható, hogy a jogszabály egyértelműen meghatározza a kötelező költségtérítés minimális összegét úgy a napi munkába járás, mint a hazautazás esetén a bérlet vagy menetjegy árának 86%-ban.

Ugyanakkor a hazautazás esetén a kormányrendelet a kötelezően megtérítendő költségtérítésre egy havi maximális összeget is meghatároz, ami 2021-ben havi 39.730,-Ft.

Vegyünk egy példát arra, hogy ez mit is jelent:

  • Egy budapesti munkáltató foglalkoztat egy osztrák munkavállalót, akinek a lakóhelye Salzburgban van. Ez a munkavállaló havonta négy alkalommal hazautazik vonattal Salzburgba, az oda- és visszautazásra megváltott vonatjegyek ára havonta összesen 96.720,-Ft.
    Fő szabályként a munkáltató köteles lenne a vonatjegyek árának 86 %-át megtéríteni, ami 83.179,-Ft lenne. Ez jelentős terhet róna a munkáltatóra, ezért a teher mérséklésére és így a költségtérítések szabályozására szolgál az, hogy a kormányrendelet 39.730,-Ft-ban maximalizálja a kötelezően fizetendő költségtérítést. A vonatjegyek ezen összeg feletti árát a munkáltató nem köteles megtéríteni a munkavállalójának.

A munkáltató azonban dönthet úgy, hogy a kötelező mértéken felüli részt is megtéríti a munkavállalónak, jelen esetben akár a vonatjegyek teljesen árát, 96.720,-Ft-ot is kifizethet a munkavállalónak a vonatjegyek leadása (vagy a munkáltató nevére szóló számla) ellenében.
A 39.730,-Ft feletti összeg adómentes kifizetésére pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ad lehetőséget, az alábbiak szerint:

25. § (2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg) …

Tehát abban az esetben sem keletkezik a munkavállalónak jövedelme, így adókötelezettsége sem, ha a munkáltató az utazási bérlettel/jeggyel történő, a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet előírt elszámolás ellenében legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegű kifizetést teljesít a munkavállalójának.

Vagyis az Szja tv. hivatkozott paragrafusa egyértelműen csak és kizárólag a kormányrendelet szerinti munkába járás megvalósulásának tényét írja elő feltételként a jegy/bérlet teljes árának adómentes kifizetéséhez és nem köti az adómentes kifizetést a kormányrendeletben meghatározott kötelező költségtérítés felső összeghatárához. Ebből következően a kormányrendelet szerinti kötelező költségtérítés maximum összege felett kifizetett összeg is adómentesen fizethető ki.

Az első feladatsor 3. feladatában – többek között – meg kellett határozni azt is, hogy „mely napon kell legkésőbb a munkáltatónak kifizetnie a munkabért és kiadnia a kilépéshez kapcsolódó igazolásokat”.

Szakértőnk a megoldást 2021.10.07-s időpontban jelölte meg! Ezzel kapcsolatban érdeklődött egyik résztvevő, hogy „… kérdésem a kilépéstől számított 5. munkanap lenne, hogy nyelvtanilag, a – tól rag belefoglalja a megszűnés napját is, 2021.10.06 így nálam a dátum, ebben tudnának segíteni esetleg, hogy hogyan vezethető le 7.-e?”

A helyes megoldást az Mt. 80. § (2) bekezdésében foglaltak rejtik magukban, amely szerint:

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha tehát azt keressük, hogy a munkaviszony megszűnése esetén legkésőbb mikor kell kifizetni a munkabért, illetve kiadni az igazolásokat a munkavállaló részére, akkor – amennyiben a munkaviszony nem felmondással szűnik meg – a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanap.

A helyes válasz megtalálásához még segítségül kell hívni az Mt. 25. § (3) bekezdésének tartalmát is:
A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.

A feladatban a határidő megkezdésére okot adó nap a munkaviszony megszűnésének napja, így az 5 munkanapot a következő naptól kell számolni. Így a helyes dátum nem 2021.10.06, hanem 2021.10.07.!

Az igaz/hamis feladatsor 10. kérdése – igazként – azt állította, hogy: „Munkavállalóját a 2010. február 10-én született laktózérzékeny gyermekére tekintettel 2021. évben összesen 2 nap pótszabadság illeti meg.

Ennek kapcsán kérte egyik versenyző annak megnevezését, hogy „jogszabályban hol van ez pontosan leírva”?

Szakértőnk a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. melléklet II. Rész 7. pontjában foglaltakat jelölte meg elsőként tiszta forrásként, amelyben megnevezik a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségeket/fogyatékosságokat:

Betegségcsoport megnevezése Betűjel Számjel Betegség BNO-kódja Betegség megnevezése
Emésztőrendszer betegségei közül A      
Ha az ételallergia 2 éves koron túli fennállását eliminációt követő terheléssel is igazolták, és az allergia alapvető élelmiszerre (tejre, tojásra vagy búzára) vonatkozik, valamint többszörös allergia esetén, mely a következőket is érinti: szója, olajos magvak     K52.2 Allergiás és nutritionális gastroenteritis és colitis

Az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet meghatározza továbbá, hogy:

1. § (1) – Hatályos: 2020. X. 1-től – A magasabb összegű családi pótlék megállapításához, illetve folyósításához igazolást kell kiállítani arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az 1. mellékletben felsorolt betegségek, illetve fogyatékosságok valamelyikében szenved, és a betegség súlyossága megfelel az ott meghatározott feltételeknek. (1a) Ha az 1. mellékletben felsorolt valamely betegség egyidejűleg az 1. melléklet I. Része szerinti fogyatékosságot is okoz, az igazoláson a betegség betűjele mellett a fogyatékosság betű- és számjelét is fel kell tüntetni. Az 1. melléklet II. Rész 16. sora szerinti többszörös és összetett betegségek esetén az egyes betegségek, fogyatékosságok betű-, illetve számjelét egyenként is fel kell tüntetni.

A szakértői magyarázathoz hozzá tartozik még a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglalt további két normaelem is:

294. § (1) c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra, 118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

Mindezek alapján tekinthető a 10. kérdésben szereplő állítás („Munkavállalóját a 2010. február 10-én született laktózérzékeny gyermekére tekintettel 2021. évben összesen 2 nap pótszabadság illeti meg”) hamisnak, mert 4 nap (azaz 2 nap „rendes” + 2 nap „fogyatékos gyermekre járó”) pótszabadság illeti meg a munkavállalót fentiek értelmében!

Tájékoztatás

ÖTÖDIK FORDULÓ

Már több fórumon publikáltuk, hogy november 12-én (péntek) 13:30 órakor lesz a mindent eldöntő jelenléti forduló a Budapesti Gazdasági Egyetemen, amelyre a négy forduló alapján az 50 legjobb eredményt elérő versenyzőt hívtuk meg.
Kértük az érintetteket, hogy írásban igazolják vissza részvételi szándékukat.

A szabályok szerint a végeredménybe a négy fordulóban elért pontszám nem számít bele, vagyis az ötödik forduló feladatainak megoldása során nyújtott teljesítmény határozza meg az OBB résztvevőinek végső sorrendjét.

Néhány meghívott versenyző azt indítványozta, hogy a jelenléti forma mellett online módon is legyen lehetőség részt venni az ötödik fordulóban. Bár nagyon életszerűnek tartjuk a javaslatot, de informatikai és szervezési okok miatt nem tudjuk egyszerre mindkét részvételi módot biztosítani. Elméletileg persze készülünk a minden meghívott versenyzőt egyformán érintő online megoldásra is, de csak akkor, ha a jelenléti megoldás ellehetetlenül.

November 12-e után az ötödik forduló feladatait – a helyes megfejtésekkel együtt – minden résztvevő számára hozzáférhetővé tesszük.

ÜNNEPÉLYES EREDMÉNYHIRDETÉS

Az ünnepélyes eredményhirdetést és díjátadót 2021. november 26-án tervezzük megtartani a NEXON Konferencia termében. Az eseményre szóló meghívót elektronikus formában küldjük ki a legtöbb pontszámot elérő tíz versenyzőnek.