A 2022-es OBB harmadik fordulójának tanulságai – 1. rész

/Kategória: ,

A szeptember 20-án befejeződött harmadik forduló után a 3. és 5. feladatokat vették tűz alá a versenyzők. Az 1. (feleletválasztós) és a 2. (igaz-hamis állításokat tartalmazó), illetve a 4. feladathoz – egy apró észrevételtől eltekintve – nem érkeztek hozzászólások.

A versenyzők reflexióiból két következtetés vonható le:

1/ Azoknál a feladatoknál gyűltek fel számottevően a kérdések és megjegyzések, ahol az átlagpontszámok jelentősen elmaradtak a maximálisan elérhető értéktől. A feleletválasztós és az igaz-hamis 15-15 pontos kérdéseknél az átlag közel 12 pont volt, gyakorlatilag kérdések sem érkeztek az egyes állításokhoz. Hasonló volt a helyzet a 4. feladatnál is, ahol az átlagpontszám (14,24) jól megközelítette az elérhető 20-s értéket. Így aztán egyetlen érdemi kérdést sem tettek fel a versenyzők. Más volt a helyzet a „húzósabbnak” számító 3. és 5. feladatnál, ahol a megszerezhető 20, illetve 30 pont felét is alig-alig közelítették meg a résztvevők (8,87 és 13,49 volt az átlag), de ömlöttek is a kérdések, megjegyzések és észrevételek.

2/ A másik konklúzió, hogy az OBB érintettjei – legyenek versenyzők vagy feladatkészítők – elsősorban a bérügyvitel világának professzionális ismerői. Amint más feladatmezőre, például a társadalombiztosítás területére lépnek (szándékosan vagy véletlenül), ott elő-előfordul, hogy eltévednek, és kisebb-nagyobb hibaszázalékkal tudnak csak pontosan tájékozódni a normaelemek között, mint a „béres terepeken”.

Észrevételek, felvetések

1. Feleletválasztós kérdéssor
Mint említettük, a feleletválasztós feladatsorhoz – egy értelmezési/pontosító megjegyzést kivéve – nem érkezett egyetlen lényegbevágó észrevétel sem. Az egyes kérdésekre adott pontértékek azonban erős szórást mutatnak.

Nagy arányban találták meg a jó választ, amely a következő témát vetette fel:
Kiss László elvált és gyermektartásdíjat fizet volt feleségének két kiskorú gyermeke után. Jelenleg azonban álláskeresési járadékban részesül, 2022. július 04-től. Határozza meg, hogy az álláskeresési ellátásából hány százalékban lehet levonni tartásdíjat!

A helyes válasz forrása a Vht. 72. §, amely úgy rendelkezik, hogy „Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

  • tartásdíj,
  • jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása,
  • jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás.

A kívánatos választ tehát az a) jelű állítás tartalmazta:
a) 33%-ban vonható le a tartásdíj
b) 50%-ban vonható le a tartásdíj
c) Az álláskeresési járadékból nem lehet tartásdíjat vonni.

Legkevesebben a 14. kérdésre kínált helytálló választ találták meg, amely egy elszámolási ügyet állított a középpontba: Határozza meg, hogy egy 2019-ben elmaradt jövedelmet – végkielégítést – a munkavállaló részére, mely rendelkezés alapján kell elszámolni társadalombiztosítási szempontból!

A válaszhoz a Tbj. (új) 30. §, illetve a 100. §-t kellet tanulmányozni, amelyek az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:

30. § A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. … 100. § (1) Ha a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a biztosítási jogviszony a) 2020. július 1-je előtti napjaira a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, b) 2020. június 30-át követő napjaira e törvény szabályait kell alkalmazni, és e törvény szerint kell teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettséget. (2) Ha a 30. § alapján 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezett járulékalapot képező jövedelem, akkor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény adott időszakban hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján járulékalapot képező jövedelem után érvényesíthető családi járulékkedvezmény esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szabályait, míg az e törvény alapján járulékalapot képező jövedelem után érvényesíthető családi járulékkedvezményt az e törvény szabályai szerint lehet igénybe venni.”

A jogszabályi normák alapján már biztos kézzel lehetett megjelölni helyes állításnak a c) pont tartalmát:
a) A tényleges kifizetéskor hatályos rendelkezés alapján kell elszámolni.
b) A munkavállaló számára előnyösebb rendelkezést kell alkalmazni.
c) A jogviszony fennállásának utolsó napján hatályos rendelkezés alapján kell elszámolni.

A 15 feleletválasztós kérdésből – mindezeken túlmenően – 4. és 9. kérdést tekintette tanulságosnak a feladat készítője.

4. kérdés

A munkáltató zöldségtermesztéssel foglalkozik. Határozza meg, hogy a munkavállalók részére naponta legalább mennyi pihenőidőt kell biztosítani!

A napi pihenőidőről az Mt. (új) 104. § (2) rendelkezik, amely szerint a napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra:
a) az osztott munkaidőben,
b) a megszakítás nélküli,
c) a több műszakos vagy
d) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében”.

Egyik éles szemű versenyző – nagyon helyesen – éppen azt vetette a szemünkre, hogy a kérdésbe nem foglaltuk bele az „idényjellegű” szót, mert zöldséget egész évben lehet termeszteni. Valóban, külön törvényi norma rendelkezik arról, hogy egy munkatevékenység mikor tekinthető idényjellegűnek.
Az Mt. 90. c) szerint: „A munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.”
Mindezek tükrében az a versenyző oldotta meg helyesen a feladatot, s kapott érte 1 pontot, aki a 3 lehetőség közül az a)-t választotta:
a) 8 óra pihenőidőt kell biztosítani naponta.
b) 11 óra pihenőidőt kell biztosítani naponta.
c) 12 óra pihenőidőt kell biztosítani naponta.

9. kérdés

Fontos és tanulságos témát jelölt meg a 9. feleletválasztós kérdés, amely arra kérdezett rá, hogy:
A munkáltató a munkavállalói részére június során többféle juttatást is adott. Határozza meg, hogy a felsorolt juttatások közül melyik nem lesz adómentes!

Nos, a kissé rafináltan összeállított lehetőségek között nem volt könnyű eltalálni az odaillő rendelkezést, amelynek forrását az Szja tv. 1. sz. mellékletében lehetett fellelni, mely szerint a felsorolt juttatások közül az a) válaszban megjelölt nem lesz adómentes.

„8.28. *  a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

  1. a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,
  2. b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;”

a) A munkavállaló részére a vizes világbajnokságra adott utalvány 50.000 Ft értékben.
b) A munkavállalónak adott színházjegy, melynek értéke 15.000 Ft.
c) Az óvodai ellátásról szóló számla, melynek értéke 10.000 Ft.

2. Igaz-hamis kérdéssor

A versenyzők jól teljesítettek ebben a kategóriában is, hisz a lehetséges 15-ös maximumot jól megközelítve, 11,84 pontos átlagteljesítményt nyújtottak.

2. állítás (igaz)

Legtöbben a 2. állításban mutattak rá az igazra, amely azt tudakolta, hogy:
Nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj, ikergyermekek esetén, a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
A helyes válasz megtalálásához – Gyermekgondozási díj – Egészségbiztosítás Pénzbeli Ellátás (gov.hu) mellett – az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. §-t kellett segítségül hívni, amely szerint:

(1) A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. (1a) Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár.

12. állítás (hamis)

A sokakat érintő SZÉP Kártyára vonatkozott az állítás, amely azt kutatta, hogy igaznak tekinthető-e az egyenlegek terhére a szolgáltató maximum havi 3% költségtérítési igénye. Legkevesebben erre a (hamis) állításra adtak jó választ, azaz nem tudták, hogy 3%-os költségterhet a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig nem lehet felszámolni:

A SZÉP Kártyára vonatkozó Kormányrendelet szerint, 2022.05.31-ét követően, a feltöltést követő második év május 31. után még fennálló egyenlegek terhére a szolgáltató maximum havi 3% költséget érvényesíthet.
Aki beletekintett a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről szóló 150/2021. (III. 27.) Korm. rendeletbe, ő biztosan állíthatta, hogy a szolgáltatónak ez az igénye nem teljesíthető, mivel a SZÉP kártya 3%-os banki díj felszámolását felfüggesztették, azaz az állítás hamis, mivel:

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerinti díjat nem számíthatja fel.

A feladat készítője figyelemfelkeltés céljából szerepeltette a kérdéssorban a 4., 8., 9. és 11. állításokat is!

4. állítás (hamis)

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló Kormányrendelet hatálya kizárólag az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra, illetve munkavállalóra terjed ki.
A kérdésben említett Kormányrendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletnek felel meg, amely rögvest az 1. §-ban tisztázza a személyi hatályt. Ennek alapján egyértelműen hamisnak nevezhető az állítás, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló Kormányrendelet hatálya kizárólag az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra, illetve munkavállalóra terjed ki, mivel:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. (2) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában e rendeletet megfelelően alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. (3) E rendelet hatálya nem terjed ki a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatra kihelyezettekre, a tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló, a Külszoltv. 11. §-a szerinti külszolgálati felkészülőkre, a tartós külszolgálatot követő átmeneti belső elhelyezéssel érintett, a Külszoltv. 21. §-a szerinti belföldi felkészülőkre, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontjában meghatározott személyekre.

8. állítás (igaz)

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkáltatói felmondás alapján szűnik meg a munkaviszonya. A végkielégítés mértéke 16 év munkaviszony esetén négy havi távolléti díj összege.
A végkielégítés témakörével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény foglalkozik, amelynek 77. §-ból derül ki, hogy mennyi a végkielégítés mértéke 16 év munkaviszony esetén:

(1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a) a munkáltató felmondása, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy c) * a 63. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg. (2) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §), b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó tartamát. * (3) A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén egyhavi, b) legalább öt év esetén kéthavi, c) legalább tíz év esetén háromhavi, d) legalább tizenöt év esetén négyhavi, e) legalább húsz év esetén öthavi, f) legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege. (4) A végkielégítésnek a (3) bekezdés a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi, b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi, c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. (5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

9. állítás (hamis)

Az a nő jogosult életkortól függetlenül öregségi nyugdíjra, aki legalább harminckét év jogosultsági idővel rendelkezik.
Az állítás hamis voltának magyarázatát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény adja meg. A Tny. 18. §-a rendelkezik a nyugdíjjogosultságról – a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében –, mely szerint:

„(1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

(2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
a) a születési évének megfelelő – az (1) bekezdésben meghatározott – öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek”.

11. állítás (igaz)

A diáknak, az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkájáért, a keresete után nem kell járulékot fizetnie.
A helyes választ illetően a NAV 72. információs füzetet kell áttekinteni, mely tartalmazza, hogy „A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a Tbj. szabályai szerint nem biztosított – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem – ezért az így végzett munkájáért kapott keresete után járulékot sem kell fizetnie”.