A 2025-ös OBB első fordulójának tanulságai

Az idei, megújult OBB-nek 708 versenyző látott neki. A forduló győztese egy régi versenyzőnk, Ferenc lett. Neki ezúton is gratulálunk. A fordulóban a tavalyi évben megszokott 6 helyett immár 10 vásárlási utalványt sorsoltunk ki. A nyerteseket értesítettük, sikerükhöz ezúton is gratulálunk. A fordulós nyereményekkel azokat is versenyzésre szeretnénk bíztatni, akik nem tudják vállalni a teljes éves megmérettetést, de természetesen azoknak is motiváló lehet, akik hosszú évek óta évről-évre kísérnek minket.

A jogszabályalkotó ismét tett róla, hogy a 2025-ös OBB 1. fordulóját izgalmas feladatokkal tudjuk megtölteni.

I. feladat
Az  1. feladat – az egyszeres feleletválasztós típus – mindig nagy kihívást jelent a versenyzők számára. A 708 induló közül 12-en teljesítették maximális pontszámmal a feladatot, ahol 3-4 lehetséges válasz közül kellett kiválasztani a helyes választ. Ebben a feladatban érdeklődésre számot tartóak lehetnek az alábbi témakörök.

A legkevesebb helyes válasz az alábbi kérdésre született:
„Kovács Ildikó munkavállaló február havi bruttó munkabére 840.000 Ft. Ildikó február 14-től keresőképtelen állományban van. 2025. február 23-ig leadott egy nyolcas kódú orvosi igazolást keresőképtelen állományáról, melyen a folyamatos keresőképtelenség jelölve van. Ildikó önkéntes egészségbiztosítási egyéni tagdíja havi 5.000 Ft, melyet a munkáltató utal a pénztár részére. A munkabér kiutalása minden hónap második munkanapja (adókedvezményt nem érvényesít, +/- 1 Ft eltérés megengedett). Határozza meg Ildikó február havi nettó, utalt munkabérét, figyelembe véve, hogy 2025. évben ez az első keresőképtelensége és a munkáltató TB-kifizetőhely!”

A helyes válasz a 363.676,- Ft. Érdekesség ugyanakkor, hogy egyetlen versenyzői észrevétel sem született a válasszal kapcsolatban, így annak helyességét nem kérdőjelezte meg senki.

A 3. kérdéssel kapcsolatban versenyzői észrevétel érkezett. A feladatkészítő válasza ismét rámutatott, hogy gyakran megvan a tudás a versenyzőknél, a helyes válaszadás kulcsa pedig a feladatok figyelmes értelmezésében rejlik.
A kérdés úgy szólt, hogy „Kiss Tivadar munkavállaló alapbére bruttó 560.000 Ft. A napi munkaideje 6 óra. Ebben a hónapban 40 óra készenlét volt elrendelve neki (adókedvezményt nem vesz igénybe). Mennyi a munkavállaló készenlétre járó nettó jövedelme?” A versenyzői észrevételben levezetett számolás tökéletes volt, de a versenyző a bruttó jövedelmet számolta ki, míg a kérdés a nettóra vonatkozott. Így a helyes megoldás a 22.829,- Ft volt.

Szintén versenyzői észrevétel érkezett a 4. kérdéshez, amely egy kiegészítendő állítást tartalmazott. „A tartós befektetésből származó jövedelem után fizetendő adó mértéke……., ha a lekötési időszak a három évet eléri, de öt évnél rövidebb.” A lehetséges válaszok a következőek: a) 0% szja és 0% szocho. b) 15% szja és 13% szocho. c) 10% szja és 8% szocho. A versenyzői észrevétel szerint a helyes válasz 15% szja és 8% szochó., nem is szerepel a felsorolásban. A feladatkészítő magyarázata alapján – amelyet a versenyző is elfogadott – az SZJA tv. 67/B § 5 pontjára hivatkozva a c) választ fogadtuk el helyesnek.

Feladatainkkal jellemzőan az aktuális jogszabályi változásokat kívánjuk lekövetni, felhívni rájuk a figyelmet, és egyben gyakorlási lehetőséget biztosítunk a résztvevőknek.
Egy ilyen aktuális témát – a VH törvény változásait – dolgozta fel a 6. kérdés, amely így szólt: „Nagy Abigél munkavállaló havi bruttó bére 666.336 Ft. Február hónapban végrehajtói letiltás érkezett a munkáltatójához, mely teljes összege 650.000 Ft. Adókedvezményt nem vesz igénybe, Prémium egészségpénztári tagdíja 2.000 Ft, melyet a munkáltató von le és utal tovább. Határozza meg Abigél február havi nettó, utalt munkabérét!”

A lehetséges válaszok a) 198.000 Ft. b) 200.000 Ft. c) 294.885 Ft. közül az „a” volt a helyes válasz. A feladatkészítő magyarázata: „A munkáltatónak a törvény által meghatározott összegig kell a végrehajtást foganatosítania, ha ettől eltérő összegben kívánja a letiltás összegét meghatározni a végrehajtó, akkor a levonandó összeget fel kell tüntetnie a letiltásban. A feladat szövegezése nem határozott meg ettől való eltérést, ezért véleményem szerint a törvény által meghatározottak szerint kell eljárni. A Vh. törvény szerint: „63.§ A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.”

Ugyan a versenyzők közel 60%-a helyes választ adott, mégis érdemes foglalkozni a 8. feladattal, mivel ismét a részletek fontosságára hívja fel a figyelmet. „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az álláskeresési járadék maximális összege 2025-ben bruttó……. Tegye igazzá az állítást!”
A lehetséges válaszok az a) 9.694 Ft/munkanap. b) 203.560 Ft/hó. c) 290.800 Ft/hó. Egy versenyzői észrevétel az a) válasz helyessége mellett érvelt. A feladatkészítő azonban válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyző által megjelölt „a” válasz azért helytelen, mert az álláskeresési járadék nem munkanapra jár, hanem naptári napra. Ezért eleve a havi összegszerű meghatározás közül kell választani, és jelen esetben a „c” a helyes megoldás.

II. feladat

A 2. feladat hagyományosan igaz-hamis választós feladat volt. A 708 induló közül 23 válaszadó teljesített maximális 15 pontos eredménnyel. Az második feladat kérdései közül az alábbi témákra hívnánk fel a figyelmet.
Sokakat érdeklő kérdés az egyéni önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása. A jogszabályalkotó átmeneti időszakra, egy évre adta meg ezt a lehetőséget, de nem szabad elfelejteni – amire versenyzőink is felhívták feladatkészítőink figyelmét – hogy ezt csak a számlára 2024. szeptember 30-ig beérkező összegek vonatkozásában tehető meg. (Szja. tv. 1. számú melléklet, 6.9. Öpt. tv. 74.§ 2024. évi LV. törvény 16. §)

Feladatkészítőink mindig figyelnek rá, és feladataik megfogalmazásával arra figyelmeztetik a versenyzőinket is, hogy az ördög a részletekben rejlik. Erre példa volt az a feladatunk, amely szerint, ha egy pénzügyi asszisztensként 2019. február 19. óta dolgozó munkavállaló munkaviszonya 2025. április 01-jén munkáltatói felmondással (munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt) megszűnik, akkor őt végkielégítésként két havi munkabér illeti meg. Válaszadóink fele észrevette, hogy a válasz azért nem helyes, mert a jogszabály szerint (Mt. tv. 77.§) a végkielégítés számítási alapja nem a munkabér, hanem a távolléti díj.

Kérdéseink között felbukkantak olyan különleges esetek is, mint például az, hogy adómentessé válik-e a kifizető által a magánszemély részére biztosított sportolási lehetőség, ha az a munkáltató által saját beruházásban létrehozott és fenntartott létesítményben pl.: konditeremben valósul meg. A jogszabály szerint (Szja. tv. 1. számú melléklet 8.7. 2024. évi LV. tv. 1. számú melléklet 12.) igen, de amint egy versenyzőnk felhívta rá a figyelmet, itt a kulcs azon van, hogy a létesítmény a létrehozás után valóban a kifizető fenntartásában maradjon, mert ha ez a feltétel nem teljesül, akkor az adómentesség lehetősége is megszűnik.

Az első forduló első feladatában legnagyobb kihívást az az állításunk okozta, hogy a magánszemélynek nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha a kötelező visszaváltási díjas terméket kifizető vásárolja meg, de a csomagolás visszaváltásáról nem a kifizető gondoskodik, hanem a visszaváltási díjas terméket átengedi a magánszemély részére. Az Szja törvény által szabályozott kérdésre (Szja. tv. 1. számú melléklet 7.47) mindössze a válaszadóink 32%-a választotta a helyes, „igaz” választ.

III. feladat

Szokásainkhoz híven az I. forduló 3. feladata a többszörös feleletválasztó, ahol igen nagy figyelem kell a maximális pontszám megszerzéséhez. Nem véletlen, hogy a 708 indulóból mindössze 13-nak sikerült ez. Nekik ezúton is külön gratulálunk. A feladat mindösszesen öt kérdést tratalmaz, amellyel 20 pontot lehetett összegyűjteni.

A legnagyobb kihívást a 3. kérdés okozta, amely így szólt: „A hatályos jogszabályok alapján válassza ki a munka törvénykönyvére vonatkozó helyes megállapításokat.”
a) „Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
b) A vezető állású munkavállaló munkaviszonya munkáltatói felmondással nem szüntethető meg az apasági szabadság időtartama alatt. – helyes válasz megjelölése esetén 1 pont jár
c) 2025. április 18. és 21. munkaszüneti napokra távolléti díj illeti meg a napi munkaidő tartamára azt az órabéres munkavállalót, aki munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. – helyes válasz megjelölése esetén 1 pont jár
d) Változatlanul fennáll a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállaló az adott munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. – helyes válasz megjelölése esetén 1 pont jár
e) Az országgyűlési képviselők választásán a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben az e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama eléri a nyolc órát.
f) f) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő negyedik hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult. – helyes válasz megjelölése esetén 1 pont jár”

A helyes válaszok a b, c, d és f pontokkal jelöltek voltak. Egy versenyzői észrevétel megkérdőjelezte a c, válasz helyességét „mivel a „munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan” mondatrészt a jelenleg hatályos Mt. nem tartalmazza, mert az 1/2025 (II.27.) AB határozat megsemmisítette, ezért hatálytalan 2025.II. 28-tól.”
A feladatkészítő válaszában úgy fogalmazott, hogy „2025. február 27-ig az Mt. 146. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy amennyiben az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent a teljesítendő munkaidő, akkor az órabéres díjazásban részesülő, munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalót nem illette meg távolléti díj a napi munkaidő tartamára.
Az 1/2025. (II. 27.) AB határozat megállapította, hogy az Mt. 146. § (2) bek. második mondat utolsó fordulata („vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan”) alaptörvény–ellenes, és megsemmisítette azt. Emiatt – az Mt. 146. § (1) bek. d) pontja alapján – 2025. április 18. és 21. munkaszüneti napokra távolléti díj illeti meg a napi munkaidő tartamára azt az órabéres munkavállalót is, aki munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.” Tehát a versenyző által idézett jogszabály helyes volt, az értelmezésébe azonban hiba csúszott.

IV. feladat

Az I. forduló 4. feladata az úgynevezett „számolós feladat” összefoglalása terjedelme okán nehéz feladat. Ezért elsősorban a statisztikáit, illetve egy versenyzői észrevételt mutatnánk be. A maximális 30 pontból a legmagasabb elért pontszám 24 volt, amelyet egy versenyző ért csak el, de ugyanígy megemlíthető az a versenyző is, aki egyedüliként 22 pontot szerzett.

A versenyzői észrevétel azért fontos, mert rávilágít arra, hogy a nyári jogszabályváltozások még értelmezési nehézségeket fognak okozni a felhasználók számára.
A kérdés úgy szólt, hogy „2025-ben az „A” munkáltató a munkavállalóval legfeljebb hány naptári napra létesíthet alkalmi munkára szóló határozott idejű munkaviszonyt?” A helyes válasz 90 nap volt a Efo tv. 2. § 3. c) pontja alapján.

A versenyzői észrevétel szerint az Efo. tv. 1. § (4) bekezdésének idén nyáron hatályba lépő módosítását is figyelembe kell venni a kérdés megválaszolásakor, hiszen az így szól: „2025-ben”, nem pedig úgy, hogy „az április 20-án hatályos jogszabályok szerint”. A módosítás júliustól több alkalmi munkaszerződés esetén 120 napos össz-korlátot ad meg. (A kérdésből nem olvasható ki, hogy egyetlen munkaviszony hosszára kérdezne rá, kifejezetten a teljes év volt a kérdés.)

A feladatkészítő felhívta a figyelmet rá, hogy az Efo. tv. 1. § (4) bekezdésének 2025. július 1-től hatályba lépő módosítása nem befolyásolja a válasz helyességét. A törvénymódosítás ugyanis nem érinti az Efo tv. 2. § 3. c) pontját, amely szerint az alkalmi munka továbbra is a munkáltató és a munkavállaló között egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Így 2025-ben az „A” munkáltató a munkavállalóval legfeljebb 90 naptári napra létesíthet alkalmi munkára szóló határozott idejű munkaviszonyt.

Tanuljon, ismételjen, készüljön velünk a következő fordulóra!