Az első forduló tanulságai 2022-ben

1. A versenyfeladatok fogadtatása és megítélése

A résztvevők, bár aktívak voltak, és 75%-s arányban pontot is szereztek, a jubileumi bajnokság első fordulóját nagyon nehéznek találták. Az elérhető 100 pontból átlagosan 46,34 pontot értek el. Az első száz versenyző átlageredménye pedig a 75 pontot közelíti. Az elért pontszámok az előző években is hasonlóan alakultak.

2. Változott a szakértői csapat összetétele

Perjési Judit – az előző két év feladatkészítője – elfoglaltságára tekintettel új szakértőt kellett találni, aki folytatni tudja Judit által képviselt magas minőséget.
A 2022. évi verseny különlegessége, hogy Papp Andrea személyében olyan feladatkészítő szakemberre leltünk, aki többszörösen első, illetve dobogós helyezést ért el a korábbi évek versenyein.
Az igaz-hamis, illetve feleletválasztó feladatokat is más szakértő készíti, mint az előző években. Fábián Andrea Margit pénzügyőr alezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője helyett munkatársa, Polgár-Papp Ágnes, az Illetményszámfejtési Főosztály gazdálkodási referense állt csatasorba. Andrea, mint lektor továbbra is segíti munkánkat.

3. A forduló feladataihoz érkezett észrevételek

3.1. Feleletválasztós kérdéssor

A bérügyvitellel, az adójogi normákkal összefüggő – 15 kérdésből álló és összesen 15 pontot érő – feleletválasztós kérdéssor 1. és 13. kérdése és az arra adható helyes válasz nem volt mindenki számára egyértelmű.

1. KÉRDÉS
„Egyedülálló édesanya gyermekápolási táppénzt kíván igénybe venni 2022. március 14-24-ig. A gyermek 2010. március 22-én született. Az anya tavaly, 2021. decemberben már 8 napra részesült gyermekápolási táppénzben. Hány napra folyósítható még gyermekápolási táppénz az egyedülálló édesanya részére? (Méltányossági táppénzt nem kívánja igénybe venni!)”

Három lehetséges feleletet adtunk meg, amelyből csak – tekintettel az Ebtv. 46. §-ban foglaltakra – az a) pontban feltüntetett táppénzes napok száma volt a helyes:
a) 8,
b) 10,
c) 11,

A jogszabályi normaelemek alapján a GYÁP napok kiszámítása (tehát a 8 GYÁP-nap) a következő lépéseken keresztül végezhető el:

  • a gyermek 2010. március 22-én született;
  • gyermek betegségének időszaka: 2022. március 14-24 között;
  • 2021 decemberében édesanya igénybe vett 8 nap GYÁP-t;
  • édesanya egyedülálló, ezért 28 nap gyermekápolási táppénzre jogosult. (A 2021. decemberben igénybe vett 8 nap figyelembevételével még 20 nap GYÁP-napot vehetne igénybe a gyermek 12. születésnapjáig.)
  • március 22-én betölti a gyermek a 12. életévét, így arra a napra már nem lesz jogosult az édesanya GYÁP-ra, tehát március 14-21-ig jár az anyukának GYÁP, amely 8 nap.

13. KÉRDÉS
Egyik hozzászóló azt vetette fel a 13. kérdés kapcsán, hogy – hivatkozva a törvényalkotó szándékára – „… az egyik kedvezmény ne vesszen el a másik miatt …, mivel … kitolható az érvényesítés ideje, ha az elveszne az új kedvezmény miatt”.

A feladatban a feleletválasztós kérdés a következőképpen szólt:
Katalin 1999-ben, míg férje 1998-ban születetett. Az esküvőjük 2021 novemberében volt. A rendelkezésre álló adatok alapján a fiatalok 2022-ben mely kedvezményeket tudják ténylegesen érvényesíteni?

a) Első házasok kedvezményét.
b) 25 év alatti fiatalok kedvezményét.
c) Első házasok és 25 év alatti fiatalok kedvezményét is.”

Abban egyetértünk a versenyzővel, hogy a törvényalkotóknak valószínűleg az lehetett a célja, hogy a fiataloknak adható kedvezmények közül ne vesszen el egyik sem, éppen ezért az első házasok kedvezménye esetén nem a törlést, hanem függesztést rendelte el addig, amíg a házaspár egyik tagja nem tölti be a 25. életévet.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/F. § (5) pontja – a 25 év alatti fiatalok kedvezménye kapcsán – a következőképpen fogalmaz:

(5) Ha a 29/C. § szerinti első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja a 29/C. § (4) bekezdésétől eltérően az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

Fenti törvényi normaelemre tekintettel tartjuk helyesnek a b) választ, mert 2022-ben a házaspár egyik tagja sem tölti be a 25. életévét, ezért csak a 25 év alatti fiatalok kedvezményét tudják igénybe venni, míg az első házasok kedvezményét majd a későbbi adóévben.

3.2. Igaz-hamis feladatok

A második feladatsor a bérügyvitellel, a munkajogi normákkal összefüggő 15 igaz-hamis állítást tartalmaz. Ehhez a kérdéssorhoz is érkeztek észrevételek.

8. KÉRDÉS
A kérdésben az alábbi hamis állítást fogalmaztuk meg:
“2022-től a súlyosan fogyatékos munkavállaló havonta igénybe vehető adókedvezmény összege 66.700 Ft.”

A kérdező számára a kérdés szövege nem volt egyértelmű, így fogódzkodót keresett, amelyet a NAV 73-as információs füzetében vélt megtalálni. Ennek alapján úgy érvelt, hogy:
A személyi kedvezményt 2021. január 1-től adóalap-csökkentő kedvezményként lehet igénybe venni a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a fiatalok kedvezménye után és az első házasok kedvezményét, illetve a családi kedvezményt megelőzően, akár már év közben, az adóelőleg megállapításakor. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2022-ben havi 66 700 forint. Ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a teljes évre 800 400 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Adóban kifejezve ez 120 060 forint”.

A hamis állítás megfogalmazásánál és az „adókedvezmény” megjelölt összege esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/E. §-ból indultunk ki:

29/E. § (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. (2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. (3) A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. (4) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.

Látható, hogy a csalafintaság az „adókedvezmény” vs. „adóalap-kedvezmény” megfogalmazásban van. Az állítást tehát azért tartottuk hamisnak, mert adókedvezményt tartalmazott. A kérdést megfogalmazó versenyzőnek minden bizonnyal elkerülte a figyelmét az is, hogy a NAV 73-as információs füzet már a címében is hordozza a megoldást: „Szja adóalap-kedvezmények, 2022, Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye és családi kedvezmény”.

10. KÉRDÉS
Az általunk igaznak tekintett állítás a „NÉTAK-os anya” munkáltató részére adandó nyilatkozat gyakoriságával foglalkozott:
NÉTAK-os anyának idéntől nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató felé, ha a magánszemély korábban már tett nyilatkozatot, és a gyermekek már véglegesen figyelembe vehetők.

Többen is vitatták az állítás igazát, illetve egyértelműségét, mondván, hogy a kérdés megfogalmazás szerint „már az idén (2022-ben) sem kellett új nyilatkozatot tenni, viszont a korábbi nyilatkozaton még nem tudta jelölni, hogy a jogosultsága végleges… a 2022.évi adó évre kitöltendő nyomtatványon van erre lehetőség, hogy a véglegességet jelölni lehet”.
Volt más versenyző is, aki úgy vélekedett, hogy állítás hamis, mert „A négy gyermekes anyukáknak 2022. januárjától lehet a NÉTAK kapcsán a végleges jogosultságról nyilatkozni, így szerintem, aki idén nyilatkozik a végleges jogosultságról, annak jövő évtől nem kell évente nyilatkozatot leadnia foglalkoztatójánál”.

Az állítás igazát azonban a szakértők továbbra is fenntartják, mert a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 48. § (3b) szerint:

…Nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére, ha a magánszemély korábban már tett nyilatkozott és a kedvezményre kizárólag a 29/D. § (3) bekezdés a) pontban nem említett gyermekre vagy olyan gyermekre tekintettel jogosult, aki után a családi pótlékra való jogosultsága – illetve a 29/D. § (3a) bekezdése szerint a szociális intézmény vezetőjének vagy mindkettejüknek összesen – 12 éven keresztül fennállt; ebben az esetben a munkáltató, rendszeres jövedelmet juttató kifizető a kedvezményt új nyilatkozat hiányában is érvényesíti.

A fent idézett normaelem is arra utal, hogy – a 2022.I.1.-től hatályos törvényi rendelkezés értelmében – idéntől nem kell évente új nyilatkozatot tenni, ha korábban már tett végleges nyilatkozatot az anya. Meg kell azt is jegyezni, hogy az állításban az is szerepelt, hogy „ha a magánszemély korábban már tett nyilatkozatot”, amiből egyértelműen következik, hogy egy végleges nyilatkozatot legalább le kellett adnia korábban. Ezért az állítást igaznak, teljesen helyesnek és pontos tartjuk.

15. KÉRDÉS
A kérdésben megfogalmazott – igaznak minősített – állítás a Széchenyi Pihenőkártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról, szólt, az alábbiak szerint:
“A munkáltató által a munkavállaló részére 2022. évben a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára utalt, a melegkonyhás vendéglátóhelyeken kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra és a kereskedő által 2022. február 01. és 2022. május 31. között értékesített élelmiszer vásárlásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – maximum évi 150.000 Ft támogatás béren kívüli juttatásnak minősül.”

Egyik résztvevőtől észrevételt kaptunk, amelyben felhívta a figyelmünket arra, hogy a 781/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet, amelyben szerepel a 2022. február 1. és 2022. május 31. közötti időszak, „április 28-ával megváltozott” és a 2022. május 31. szövegrész helyébe a 2022. július 1. szöveg lépett.
Megköszönve az észrevételt, az állítás igaz voltára vonatkozó álláspontunkat azonban továbbra is fenntartjuk.

Nézzük, hogyan is szólt az észrevételben is idézett jogszabályi norma:
A Széchenyi Pihenőkártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 781/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §-a szerint:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállaló részére a 2022. évben a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára utalt, a melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra és a kereskedő által 2022. február 1. és 2022. május 31. között értékesített élelmiszer vásárlására felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás.

A témát felvető résztvevőnek igaza van abban, hogy az árszabályozással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 162/2022. (IV. 28.) Korm. rendelet módosította a 781/2021. (XII. 24.) Korm. rendeletet, akképpen, hogy:
’1. § A Széchenyi Pihenőkártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 781/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §-ában a „2022. május 31.” szövegrész helyébe a „2022. július 1.” szöveg lép.’

Mindezeket – a módosítást is – figyelembe véve továbbra is igaznak gondoljuk a 15. kérdésben megfogalmazott állítást, mert nincs benne kizárólagosság, így attól, mert meghosszabbították a határidőt még igaz, hogy 2022. február 01. és 2022. május 31. között felhasználható (volt) a SZÉP-kártya élelmiszervásárlásra.

3.3 Az elméleti tudást mérő 3. feladat

Az elméleti kérdéseket felvonultató, maximálisan (5×4) 20 pontot érő feladat megállapításokat tartalmazott, és a versenyzőktől azok helyes befejezését vártuk. A megadott befejezések/válaszok közül több is helyes lehetett. Logikus befejezés/válasz mellett ugyanazon kérdésre hibás befejezés/válasz megjelölésekor minden egyes helytelen válasz esetén egy helyes válasz pontszáma is levonásra került. (Az egyes feladatok kapcsán így maximum 4 pontot kaphatott a válaszadó!).

1. KÉRDÉS
Ebben az alábbi megállapítás fogalmazódott meg, és 6 [a)-tól f)-ig] lehetséges választ sorolt fel a feladat:
Munkáltató évek óta alkalmazásában álló munkavállalója családjával elköltözik. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy fenntartják a munkaviszonyt és a munkavállaló feladatait a továbbiakban a munkáltató által biztosított laptoppal, távmunkavégzés keretében fogja ellátni.

Az alábbi megállapítások közül kellett kiválasztani a helyes válasz(oka)t:

  • a) a munkáltató és a munkavállaló szóbeli megállapodása alapján a munkáltató egyoldalúan módosítja a munkaszerződést, melyben feltünteti a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást
  • b) a munkáltató és a munkavállaló a megadott időponttól közös megegyezéssel módosítják a munkaszerződést, melyben feltüntetik a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásthelyes válasz megjelölése esetén 2 pont jár
  • c) távmunkavégzés – hatályos jogszabály alapján – a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet kizárólag számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják
  • d) a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja – helyes válasz megjelölése esetén 2 pont jár
  • e) a hatályos jogszabály alapján eltérő megállapodás hiányában a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki
  • f) a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a távmunkavégzés esetén alkalmazandó munkavédelmi szabályokról, melyeknek betartását – eltérő megállapodás hiányában – a munkavégzés helyén ellenőrizheti.

Volt olyan versenyző, aki az e) választ is helyesnek tartotta, mert meglátása szerint a vonatkozó törvényi szakasz „csak a veszélyhelyzet megszűnését követően veszti hatályát”.
A szakértők nem adtak igazat a panasz megfogalmazójának, mert ők a 487/2020. (XI.11) Korm.rendelet 1/A. §, 3. §-t vették alapul.
A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet az alábbiakat tartalmazza:

1/A. § (1) Az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) végzett távmunka esetén a) a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, b) a munkavállaló a munkavégzés helyét az a) pont szerinti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg, c) a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti. (2) A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (a továbbiakban: távmunkavégzési hely). (3) A (2) bekezdés szerinti távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható. (4) A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. (5) A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja – így különösen az Mvt. 8. §-ában, valamint az Mvt. 57. és 58. §-ában megjelölt személy – a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén. (7) A távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat. (8) Az Mvt. 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi. 3. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 196. §-a helyett a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. (3) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. (4) Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során a) a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, b) a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja, c) a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és d) a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson. (5) Ha a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. (6) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít. 3/A. § Az Mt. 197. §-a a veszélyhelyzet ideje alatt nem alkalmazható.

Fontos tudni ebben a kontextusban, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó hatályos jogszabálynak 2022.05.31-ig a 487/2020 (XI. 11.) Korm. rendelet kellett tekinteni.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény – 2022.06.01-jei hatállyal – a 487/2020 (XI. 11.) Korm. rendelet szövegezését veszi át:

196. § (1) Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. (2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. (3) Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során a) a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, b) a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja, c) a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és d) a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson. (4) Ha a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. (5) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít. 197. §

Látható a fentiekből, hogy a Korm. rendelet – feladat megoldásakor hatályos szövege [amit 2022. VI. 1-től az Mt. is átvett [196. § (3)] nem tartalmazza a kizárólagosságot, emiatt tekintjük az e) választ helytelennek.

Olyan felszólaló is volt, aki viszont a d) választ nem tartotta elfogadhatónak, mivel álláspontja szerint a válasz megfogalmazása pontatlan és nem tartalmazza a törvényben leírt azon feltételt, hogy „eltérő megállapodás hiányában”.

A szakértők azonban más állásponton vannak, elfogadva azt is, hogy a 487/2020 (XI. 11.) Korm. rendelet valóban úgy szól, hogy „Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során … a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja”.
A feladatban megadott helyes válasz nem tartalmazza az „Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során” szövegrészt. A feladat leírása szerint a távmunkavégzésre vonatkozó helyes válaszokat kellett kiválasztani. A megadott válasz, miszerint „a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja” a jogszabály szerinti alapesetet írja le. Amennyiben az alapesettől eltérően kívánja a munkáltató az ellenőrzési jogát gyakorolni erről meg kell állapodnia a munkavállalóval. A megállapodás és az eltérő gyakorlat alkalmazása nem kötelező, mely nem feltételezi, hogy az alapeset leírását ne lehetne helyes válasznak elfogadni.

3.4. Az adott időszakban időszerűnek számító gyakorlati (számításos) 4. feladat

A 20 pontot érő 4. feladatban hiányzó adatokat kellett kiszámolni és válaszolni kellett a feltett kérdésekre.
Az ún. alapfeladat a következő volt:
Kiss Máté 2021-ben egész évben adminisztrátorként dolgozott az „A” Lib Kft-nél. Munkaszerződés szerinti besorolási bére 230.000.- Ft/hó. December hónapban a munkavállaló éves kiemelkedő munkájára tekintettel két havi jövedelmének megfelelő összegű jutalomban részesült. A munkavállaló 2021-ben szabadságain kívül minden munkanapját ledolgozta, munkaviszonyára tekintettel más juttatást nem kapott. Kiss Máté adószámos magánszemélyként bérbe adta garázsát 2021. február 01-jétől a COM Kft-nek, melyet egy évre előre a bérlő kifizetett 2021. január 29-én. A 12 havi bérleti díj kifizetésére tekintettel kaucióban nem állapodtak meg, a bérleti díj összege bruttó 35.000.- Ft/hó. A kifizetőnek Kiss Máté a költségeiről nem nyilatkozott. Felesége 2021-ben nem dolgozott, GYES-en volt. A házaspárnak két óvodáskorú gyermeke van. A Kft-k egyike sem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá.

A eset
Kiss Máté az „A” Lib Kft-nél szabályszerű nyilatkozatban kérte 2021. januártól a családi kedvezmény maximális összegének figyelembevételét az adóelőleg megállapításánál. A munkavállaló nyilatkozatában nem rendelkezett a családi járulékkedvezményről.

Mennyi

  • Kiss Máté 2021 évi összevont adóalapja?      3.598.000
  • adó-visszatérítésre jogosult Kiss Máté 2021 adóévre vonatkozóan (családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőként)?    120.201

B eset
Kiss Máté nem kérte a családi kedvezményt év közben. A 2021 évi adóbevallásában kívánja érvényesíteni a családi kedvezmény maximális összegét.

Mennyi

  • a kifizetők által levont adóelőleg összege?    539.700
  • adó-visszatérítésre jogosult Kiss Máté 2021 adóévre vonatkozóan (családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőként)?    59.712

Több kérdés is érkezett a 4. feladathoz. Egyik kérdező a következő módon érvelt igaza mellett: „A feladat alapján elsőnek január 29-én a bérbeadásból származó jövedelem került kifizetésre. Ezért már ennél a kifizetésnél figyelembe kell venni a családi adókedvezményt. Ha ebből a kifizetésből, ami bruttó 378.000 Ft. levontam a családi kedvezményt, akkor már a január havi bérnél kifizetésnél nem vehetem figyelembe, mert meghaladta a havi összeget. Ezáltal a levonások is változnak mind a január havi bérnél, mind az M30-s igazoláson”. Azt kérdezte tőlünk versenyző kollégánk, hogy „a feladat megoldásban ezt miért nem vették figyelembe”.

Szakértőink más megvilágításba helyezték a kérdező álláspontját, mely szerint a feladat leírása alapján Kiss Máté 2021-ben “A” Lib Kft-től és COM Kft-től szerzett jövedelmet. A munkavállaló szabályos nyilatkozatban kérte 2021. januártól “A” Lib Kft-nél a családi kedvezmény maximális összegének figyelembe vételét az adóelőleg megállapításánál. Emiatt a COM Kft-nél a bérleti díj kifizetésekor már érvényesen nem tehet nyilatkozatot a családi kedvezményre vonatkozóan.

Továbbá az Szja törvény 48. § (3) bekezdése alapján családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító rendszeres bevételt juttató kifizető számára adhat a magánszemély. Kiss Máté esetében a bérleti díj nem havonta, hanem egy összegben került kifizetésre, ezért nem teljesül a rendszeres kifizetés 2021 évre vonatkozóan.

Szja. tv. 48. § (3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe.

Volt olyan versenyzőnk, akinek a garázs bérbeadásából származó bevétel elszámolása okozott nehézséget. Úgy vélekedett, hogy „Mivel adószámos magánszemélyként 2021.február 1-jétől bérbe adta garázsát a COM Kft-nek, akkor 2021. évben csak 11 hónap bérleti díj lett kifizetve és így Ingatlan bérbeadásból származó bevétele a 35.000*11=385.000 Ft, Ingatlan bérbeadás költsége 385.000*10%=38.500 Ft, Ingatlan bérbeadásból származó jövedelme: 385.000-38.500=346.500 Ft”.

A feladatkiírásban a szakértők a bérleti díj kifizetésére 2 utalást is tettek:

  • Kiss Máté adószámos magánszemélyként bérbe adta garázsát 2021. február 01-jétől a COM Kft-nek, melyet egy évre előre a bérlő kifizetett 2021. január 29-én.
  • A 12 havi bérleti díj kifizetésére tekintettel kaucióban nem állapodtak meg.

Mivel az adószámos magánszemély kifizetőnek adja bérbe a garázsát, a bérleti díjból a kifizető köteles megállapítani, levonni, bevallani és megfizetni az adóelőleget a bérleti díj kifizetésekor, és a levont adóelőlegről igazolást kiállítani a magánszemélynek az Szja törvény 46. §. (3), (5) és (8) bekezdése alapján.
A 21M30-as nyomtatványt a 2021. évben teljesített kifizetésekről állítja ki a kifizető. Egyértelműen jelent meg a feladatban, hogy 2021-ben a 12 havi bérleti díj egy összegben lett kifizetve.

Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel kezelését mások is szóvá tették. Egyikük érvelése teljesen logikus, és elfogadható:

  • Az áfatörvény szerint [86. § (2) b)] nem minősül ingatlan-bérbeadásnak, így mindig adókötelezettséggel jár a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás (garázs);
  • Magánszemély adószámos – teljesen jó az áfához;
  • A feladat szerint a bruttó összeg 27% áfával terhelt. Ha levonom az áfát akkor kapok a szja tv szerint bruttó összeget, amit a 10% ktg elszámolással lehet csökkenteni;
  • Ebből az összegből kerül levonásra a 15 % szja, a nettó kifizetés.

A feladat számokkal:
35.000.- Ft/hó x 12 hónap= 420.000.- Ft
8. (b) 420.000/1,27= 330.709.-
8. (c) 330.709×0,9=33.071.-
8. (d) 330.709-33.071= 297.638.-
65. (b) 297.638 x 15%= 44.646.-
Úgy gondolom, hogy ha nem lett volna a garázs, csak egyéb ingatlan akkor lenne jó az a megoldás, amit a feladat megoldásában közöltek”.

Megjegyzés: „Nagyon szeretem ezt a versenyt, az évek során látom a feladatoknál, hogy minden egyes szónak jelentősége van a feladatok megoldásánál, épp ezért szeretném tisztán látni ezt a feladatot is, hogyha nem áfás a garázs bérbeadás, akkor miért nem?”

Hát, ami igaz, az igaz! A garázs bérbeadásának áfa fizetési kötelezettsége teljesen helytálló. A garázs, mint közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás az Áfa törvény alapján adóköteles tevékenység.
Megjegyzés: A bérbeadó az Áfa törvény 187. §. (1) bekezdése alapján alanyi adómentességet választhat, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Az alanyi adómentesség választásának felső határa 12.000.000.- Ft. (A feladatban egyébként nincs utalás az áfa fizetési kötelezettségre vagy az alanyi adómentességre vonatkozóan.)

Voltak olyan észrevételek is, amelyek Kiss Máté 2021 adóévre vonatkozó adó-visszatérítésének összegét kifogásolták, mivel számításuk szerint ez az összeg helyesen 120.231,-Ft. A hozzászóló ezt az értéket még az ANYK-s szja nyomtatvány kitöltésével is ellenőrizte. (Megjegyzi, hogy „a 79.sorban 30,-Ft befizetendő adót számol, de a kérdés az adó-visszatérítés összegét kérdezi, az pedig véleményem szerint – 120.231,-Ft – a bevallás 100. sora [ugyanúgy, mint a B esetnél is])”.

Egy másik versenyző is szóvá teszi Kiss Máté 2021 adóévre vonatkozó adó-visszatérítésének összegét, mert „… a visszaigénylés összege az ÁNYK -ban kitöltött 53-as bevallás alapján 120.231,-Ft. Ha a példában szereplő adatokkal egy tényleges, ellenőrzött bevallást adtam volna be, akkor abban a visszaigénylés tényleges összege nem az Önök által helyes megoldásként megadott összeg lett volna”. Véleményének alátámasztására mellékelte a kitöltött bevallást is.

A” feladat esetében Kiss Máté szabályszerű nyilatkozatban kérte a családi adókedvezmény igénybevételét az adóelőleg megállapításánál. Az 560/2021. (IX.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján, ha a magánszemély 2021. évben családi adókedvezményre volt jogosult, akkor az Szja törvény szerinti összevont (adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapjának 2021. évi adóját 809.000.- Ft-ig nem köteles megfizetni. Ha nem köteles megfizetni az adót a magánszemély, akkor a megfizetett adóját kaphatja vissza adó-visszatérítésként, mely összeg nem lehet több a munkáltató, kifizető által levont adóelőlegnél.

560/2021. (IX. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről 1. § (1) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (3) bekezdése szerint – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe (a továbbiakban: magánszemély), az Szja tv. szerinti összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét a (2) bekezdés szerinti értékhatárig nem köteles megfizetni (a továbbiakban: kedvezmény). (2) A kedvezmény összege legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének az adó Szja tv. 8. § (1) bekezdése szerinti százaléka, ezer forintra kerekítve. (3) A kedvezmény összege ezer forint, ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni része legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el.

Ezt az érvelést támasztja alá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megtalálható, az szja visszatérítésről összeállított „Tudnivalók részletesen” egyik kérdése. Hogyan érinti az adó-visszatérítés a szja-kedvezményeket?
Ebben – többek között – az áll, hogy: „Az adóalapot csökkentő kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) évközi érvényesítésekor a kedvezményekkel csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető által levont adóelőleg jár vissza a jogosultnak:

A eset
Adó-visszatérítés összege: 120.201 Ft
         Munkabérből levont adóelőleg: 63.501
         Kifizető által levont adóelőleg: 56.700.-
         Összesen: 63.501 + 56.700 = 120.201 Ft

B eset
Adó-visszatérítés összege: 59.712 Ft
         Kifizetők által levont adóelőleg: 539.700
         Adóbevallásban érvényesített családi kedvezmény adója: 266.660 * 12 hó * 15 % = 479.988
         Adóvisszatérítés összege: 539.700 – 479.988 = 59.712 Ft

3.5. Számításos gyakorlati 5. feladat

Az utolsó, 30 pontot érő 5. feladatban azt vázolták a szakértők, hogy: „Egy élelmiszergyártással foglalkozó társaság 6 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatja Nagy Miksát. A munkaviszony 2021. október 01-jén kezdődött. A munkavállaló munkaköre kereskedelmi ügyintéző. A munkavállaló havibére 280.000,- Ft. A munkavállaló részére járó nettó bér kifizetése a tárgyhót követő hónap 03. napján átutalással történik”.

A megadott kiegészítő információk alapján el kellett végezni a munkavállaló 2022. február havi bérszámfejtését és válaszolni a feltett kérdésekre.

Ehhez a feladathoz három résztvevőtől is kaptunk kérdést, melyek közül kettő tartalmában hasonló volt.
Az első kérdező azt veti fel, hogy „három szombat érintett az elrendelt készenlétnél (02.12 + 02.19 + 02.26) ez összesen – a rendkívüli munkavégzést figyelembe véve – 9 óra, amivel számolva helyesek a megoldásaim az szja alap, a tb járulék összege, a nettó jövedelem és a kifizetőt terhelő közteher fizetés esetében is. Mivel általános munkarendben dolgozik Miksa, így szombat-vasárnap (02.26-27) nincs szabadságon, a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető az Mt alapján (elrendelhető a készenlét számára, főleg ha „el is vállalja”). A betegsége idején egyértelmű számomra, hogy hétvégén is beteg az orvosi igazolás alapján, nem rendelhetek el neki készenlétet”.

A másik – hasonló – észrevétel szerint „… február hónapra 9 óra készenléttel számoltam. A 02. 06. szombatra a keresőképtelenség miatt nem lehet készenlétet elrendelni, ez fix, de a 02.26. szombatra (még ha előtte és utána szabadságon is van) igen, így én számoltam ez utóbbira 4 óra készenlétet…”.

Szakértőink arra mutatnak rá, hogy a Kiegészítő információk 6. pontja azt tartalmazza, hogy: „A munkavállaló 2021-ben nem volt szabadságon. A 2021 évi szabadságot a munkáltató 2022. február 21-től egybefüggően adja ki”.

A Kiegészítő információk 7. pontja pedig úgy rendelkezik, hogy: „A munkáltató a munkavállalót – távollétei figyelembevételével – február hónapban szombati napokon 8 órától 12 óráig az esetlegesen beérkező rendelések feldolgozása miatt rendelkezésre állásra kötelezte. A munkáltató a munkavállaló tartózkodási helyét nem jelölte meg”.
A munkavállaló februárban 01-06 között betegség, 21-28-ig pedig szabadság miatt volt távol. A munkavállaló általános munkarend szerint dolgozik. Az Mt. 97. § (2) bekezdése alapján általános munkarend esetén a munkáltató a munkavállalót heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be, vagyis a munkavállaló öt munkanap szabadsággal mentesül egy teljes hétre a munkavégzés alól.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény … 97. § (2) Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. … 122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. (2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Továbbá az Mt. 122. § (2) bekezdése szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A feladatban megjelölt 6 nap szabadság is egybefüggően került kiadásra, mely alapján a munkavállaló február 21-28-ig (a heti pihenőnapokon is) mentesült a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, így február 26-ra készenlét nem rendelhető el.

Az 5. feladathoz hozzászóló versenyző az első házasok kedvezményének igénybevétele kapcsán fejtette ki véleményét, mivel a feladatban azt kérdeztük, hogy: „A feladatban foglaltak és a kiegészítő információk figyelembevételével állapítsa meg, hogy mely hónapig jogosult a munkavállaló első házasok kedvezményének igénybevételére (év, hónap.)?” A feladatban szakértőink azt szerepeltették, hogy az „Szja törvény 101. § (3) bekezdése alapján 2022. március hónaptól vehetik igénybe a házastársak a fennmaradó két hónapra járó első házasok kedvezményét”.

Szja. tv. 101. § (3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 29/F. § (5) bekezdése a 2021. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható. A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságok esetében a 29/F. § (5) bekezdése az első házasok kedvezménye érvényesítésének időszakából még hátralévő jogosultsági hónapok tekintetében alkalmazható. 29/C. § (4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. 29/F. § (5) Ha a 29/C. § szerinti első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja a 29/C. § (4) bekezdésétől eltérően az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

A hozzászóló úgy vélekedett, hogy „az Szja tv 29/C. § (4) alapján 2022. 02. hóban telik le a 24 hónap”.

Egyetértünk a kérdést feltevő versenyzővel abban, hogy az első házasok kedvezménye a házasságkötést követő legfeljebb 24 hónapig vehető figyelembe.
Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a 25 év alatti fiatalok esetében az Szja törvény 29/F. (5) és 101. § (3) bekezdése eltérő szabályok alkalmazását írja elő. A 2022. január 01-jét megelőzően megkötött házasságok esetében, ha a fiatalok már érvényesítik az első házasok kedvezményét, akkor ennek igénybevételét 2022. január 01-jétől fel kell függeszteni. Az érvényesítési időszakból hátralévő hónapokat pedig attól a hónaptól veheti igénybe a házaspár, amely hónapot megelőzően a házastársak valamelyike a 25. életévét betöltötte.

A feladat 3. pontja szerint Nagy Miksa 2020.02.01-jén kötött házasságot, mindkét fél 25 év alatti. Az első házasok kedvezményéből 2021. decemberig igénybe tudtak venni 22 hónapot. 2022. januártól az első házasok kedvezménye felfüggesztésre került. 2022 februárjában a férj betöltötte a 25. életévét, a fentiekre tekintettel a jogosultságból hátralévő 2 hónapot 2022 márciusától érvényesítheti a házaspár.

Online Bérügyviteli Klub

Ígéretünkhöz híven az OBB első fordulóját követően, május 25-én – a Bérügyviteli Klub keretei között – a térítésmentes, online konzultációt szerveztünk, amelyen feladatkészítő szakértőink bemutatták a versenyfeladatok aktualitását, logikáját és megoldását, továbbá a résztvevőkkel közösen áttekintették az esetlegesen vitára okot adó kérdéseket.

A Bérügyviteli Klub következő foglalkozását – a második forduló lezárását követően – június 29-én 15 órakor tartjuk.

Zajlik a második forduló

Felkerültek az e-learning keretrendszerbe az OBB második forduló versenyfeladatai is.
A versenybe bekapcsolódni még most sem késő, hisz az OBB nem csak verseny, hanem egy szakmai fórum is, amely szervezett keretet igyekszik biztosítani a szakmai ismereteik bővítésére, az adó- és munkaügyi jogszabályok változásainak követésére és helyes alkalmazására. De arra is van reális esély, hogy a hátralévő három forduló során nyújtott magas pontszámmal még helyezést is lehet szerezni a bajnokságban.

Tegye próbára tudását, kerüljön be Magyarország legjobb bérszámfejtőinek 10 fős csapatába, illetve jusson fel a szakma csúcsára, s legyen Ön a Bérügyvitel Bajnoka 2022-ben!